A fejlődésük függ tőlük, ezért versengenek a diplomásokért a magyar települések

A magyar településekről ötvennél is adatot tart nyilván a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), amelyek nagy részét maguk a települési önkormányzatok jelentik. A közelmúltig azonban mégis csak kevesen követték a településük fejlettségét ezek segítségével. Az Egyensúly Intézet tavaly azért is dolgozta ki a Településindexét, hogy ezt könnyebbé tegye. Az index a KSH adatai alapján számszerűsíti a falvak, városok és fővárosi kerületek fejlettségét, és a mellé készült honlapon adatvizualizációk alapján össze is lehet hasonlítani a településeket. A Településindex más, hasonló indexektől eltérően – mint amilyen például az Economist Intelligence Unit híres élhetőségi listája – nem kifejezetten az élhetőségre, hanem a fejlettségre koncentrál: ezért kiemelt jelentőséggel bírnak a gazdasági mutatószámok, mint az adóbevételek, vagy a diplomások aránya. Emellett olyan szociális és kulturális dimenziók is fontosak, hogy hányan vesznek részt lakosságarányosan például színházi előadásokon, mekkora a zöld területek aránya vagy milyen az egészségügyi ellátás elérhetősége. Az indexet 53 indikátor alkotja, külön mérték a fővárosi kerületeket, a megyeszékhelyet, a 15 ezer fő feletti városokat, az 5 és 15 ezer fő közötti városokat és falvakat, illetve az ötezer fő alatti kistelepüléseket. Az, hogy mit tudunk mérni és miről tudunk diskurzust generálni, befolyásolhatja, hogy a döntéshozók merre próbálnak haladni – mondta el Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója a G7 Podcastban. A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban. Úgy látszik, az önkormányzatoknak, települési vezetőknek is nagy igényük van erre az összehasonlítási lehetőségre, mert sok esetben jelzik, ha például hibás adatra bukkannak. Nagyon sok megkeresés érkezik maguktól a jegyzőktől, hogy módosítsanak számokat – monda el Marek Bertram, az Egyensúly Intézet vezető elemzője. Mivel a kutatók a KSH adataiból dolgoznak, nem tehetnek mást, mint hogy a hivatalhoz küldik a hibás adatközlés felfedezőit – így pedig sokat javulhatnak a települési adatok. Hiába szól ma minden a big datáról, a mesterséges intelligenciáról, még mindig viszonylag kevés információ érhető el települési szinten. Ahogy Filippov Gábor fogalmazott, még ma is megdöbbentően egyszerű adatok hozzáférhetetlenek és összehasonlíthatatlanok. Magyarország ráadásul még igen jól áll, ugyanis azt is vizsgálták, hogyan lehetne a településindexet a szomszédos országokra is kiterjeszteni, hogy a nemzetközi összehasonlítást is lehetővé tegyék, de máshol még kevesebb megfelelő minőségű, összehasonlítható adat érhető el. Az, hogy milyen mutatók alapján gondolkodunk a településekről, nem pusztán technikai kérdés: közpolitikai hatása is van. Ahogy a GDP a második világháború után átalakította a nemzetek fejlődésének mérését, úgy ez a fejlettségi index is új nézőpontot kínálhat a hazai döntéshozóknak – akár a helyi, akár az országos szinten. A mérhetőség általában is fontos lenne a közpolitikai gondolkodásban: jó hatása lenne, ha itthon is nagyobb teret nyerne, hogy a tervezett intézkedések hatásait előre próbálják megbecsülni, majd utólag vissza is mérnék. Nagyon eltérő ebben az egyes magyarországi települések helyzete, van már olyan nagyváros, ahol külön adatelemző csapat van, máshol viszont szinte egyáltalán nem is foglalkoznak az adatokkal. Egy ilyen sok változóból álló kompozit indexnél egy-egy kiugró mutató nem tud segíteni az élre kerülni. Egy település nem tud a lista elejére kerülni pusztán a kiugró iparűzésiadó-bevétellel, de akkor sem, ha nagyon magas a színházi előadásokat látogatók száma. Annyi azonban látható, hogy a fejlettség statisztikai értelemben a lakosság képzettségével áll a legszorosabb összefüggésben. Márpedig Magyarország mára sereghajtó lett Európában a fiatalok felsőoktatási részvételében. Az országon belül pedig nagy a verseny a települések között a diplomás lakosokért.A települések szempontjából a jól képzett lakos a legfontosabb a szűkös erőforrásokért kell vetélkedniük a településeknek, tehát ez egy verseny nagyon sok szempontból, és ezt látjuk is, megint csak nemcsak Budapesten, hanem az ország minden területén, hogy az agglomerációs központok és a környező települések szó szerint versengenek (…) a magas minőségű humán erőforrásért – vonta le a talán legfontosabb konzekvenciát Filippov Gábor. A magyar közbeszédben visszatérő toposz, hogy több szakmunkásra és kevesebb diplomásra lenne szükség, ez azonban messzemenően nincs így. Ha a munkaerőpiaci vagy népegészségügyi anyagunkat megnyitja valaki, mindig unalmasan beleütközünk abba a problémába, hogy mindenhol a jobb adatok azok a magasabb iskolai végzettséghez kapcsolódnak, a rosszabb adatok az alacsonyabb iskolai végzettséghez kapcsolódnak, olyannyira, hogy kiirthatatlan ez a mítosz, de én mindig elmondom minden lehetséges helyen, hogy nem igaz az, hogy a McDonald’s-ban diplomások állnak ott a fritőz mellett és ők szolgálják ki a szakmunkásokat, akik a fizetőképes vendégek. – emelte ki Filippov Gábor. Akár az álláskeresés időtartamát nézzük, akár a bérprémiumot, akármilyen tekintetben nézzük meg vagy hasonlítjuk össze a különböző végzettségű csoportokat, minden tekintetben a diplomások vannak versenyelőnyben. Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy milyen milyen felsőoktatási intézményben végeznek az emberek. Pszichológiai, kommunikációs, assziriológus vagy bármilyen végzetséggel is sokkal jobb pozícióból indulunk a munkaerőpiacon és az életben, mint ha nem lenne diplománk. Végül a kutatók egyértelműen kiemelték a helyi vezetés szerepét is. A jogkörök beszűkülése és a forráshiány ellenére vannak olyan városvezetők, akik tudatosan keresik az adatokat és a fejlesztési lehetőségeket. Akár azonos helyzetből induló települések között is jelentős különbség alakulhat ki néhány év alatt, ha agilis, kellően kreatív vezetés jut szerephez – politikai elköteleződéstől függetlenül. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Kimarad a nagy európai hadiipari fejlesztésekből Magyarország, és ennek jó oka van Európában rég nem látott hadiipari fejlesztések zajlanak, de Magyarországon nincsenek olyan cégek, amelyek ebből igazán profitálni tudnának. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Lemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolása A nehézségekben a rossz kormányzási gyakorlatoknál is nagyobb szerepe lehet az adóelkerülésnek és az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Mosolygósnak mondják a filippínó vendégmunkásokat, de sokuk lesz depressziós Magyarországon Többszörösen kiszolgáltatott, sérülékeny csoport az itthon dolgozó EU-n kívüli vendégmunkásoké, a magyarok pedig saját kiszolgáltatottságuk miatt bizalmatlanok velük szemben. G7 Podcast! Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk A minimálbér-emelés felét a vásárlók fizetik meg A másik felét jellemzően a vállalatok nyelik le és gazdálkodják ki. A G7 Podcastban a minimálbér kutatója, Linder Attila beszélt az új eredményekről. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Az osztrák fizetést könnyebb elérni, mint az osztrák boldogságot Friss kutatási eredmények szerint az ausztriai magyarok boldogabbak a magyarországi átlagnál, de nem érik el az osztrák átlagot. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk „A kínaiak le fogják tarolni a piacot” - mekkora a baj az európai autóiparban? Honnan ered a magyar gazdaságot is...

You can listen to A fejlődésük függ tőlük, ezért versengenek a diplomásokért a magyar települések online on Radio and Podcast. Open the player on this page to stream the available audio.

A fejlődésük függ tőlük, ezért versengenek a diplomásokért a magyar települések is an episode from G7 Beszélgetések by G7.

The episode duration depends on the source podcast feed and may not always be available.

This episode was published on May 24, 2025.

Yes. Use the heart button on the episode page to add it to your favorite episodes list.

Yes. This page shows related episodes from G7 Beszélgetések when more episodes are available from the podcast feed.